 |
Magyarországi Nemzeti Parkok online ajánlója.
|
Feladat:
1. Jártál már Magyarországi Nemzeti parkban?
2. Küldj róla fotót/netről is választhatsz!
3. Sorold fel a hazai tájvédelmi területeket?
4. Melyik a kedvenced és miért?
5. Hol honos a tartós szegfű?
6. A gólya miért védett állat?
7. Magyarország védett állatfajai közül írj nekünk 10 félét!
8. Mi az a skanzen, mi található ott?
9. Mi a tájház és mit találhatsz odalátogatóként?
10. Sorolj fel 5 könyvet, ami a természetről szól!
11. Sorolj fel 5 állatos mesét!
12. Mivel foglalkoznak a vadőrök, erdészek?
13. Ki az ornitológus?
14. Te mit teszel a természetvédelemért?
Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre.
A felszín alatti természeti értékei, – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai – 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A szabadon látogatható értékek mellett a Nemzeti Park Igazgatóság szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára az ökoturisztikai bemutató tevékenység kertén belül.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (57.0019 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Életre hívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól külön álló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer.
Tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget - kiemelkedő geológiai értékei és a területen zajló természetvédelmi munka elismeréseként - 2003-ban Európa Diplomás területté vált. A nemzeti parkot részben lefedő, illetve azon túlnyúló Natura 2000 területek az európai jelentőségű élőhelyek, állat- és növényfajok megőrzésének lehetőségét hivatottak biztosítani. A Bakony-Balaton Geopark - melynek területe részben a nemzeti parkban található - az itt fellelhető földtani, természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatását, társadalmi jelentőségük tudatosítását tűzi ki célul. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja a nemzeti park területének bemutatása mellett az igazgatósághoz tartozó bemutatóhelyekről, szálláshelyekről, túrázási lehetőségekről és a terület tanösvényeiről igyekszik tájékoztatást nyújtani. A nemzeti park honlapján ismertetett nyílt túrák, rendezvények, kiadványok, erdei iskola programok, táborok is ennek a varázslatos világnak az értő és szerető megismerésében segítenek.
Bükki Nemzeti Park
Duna-Dráva Nemzeti Park
A Duna jobb partján ártéri erdők, gemenci kisvasút, Nyéki Holt-Duna ág, Mohács. A Dráva bal partján Barcsi Borókás, Dráva szentesi üde rétek, Babócsa, Holtágak, ártéri erdők, morotvatavak. A két folyó egyre közelebb és közelebb kerül egymáshoz, de még mielőtt Magyarországot elhagyva egymásba futnának, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban gyönyörű részeket is BEMUTATÓHELYEK, TANÖSVÉNYEK A DUNA MENTÉN - láthatunk.
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Tavi nádas, lápvilág, ártéri mocsárrét váltják egymást, mégsem járhatatlan, úttalan utakból áll a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Világörökség részeként jegyzett Fertő tó és vidéke Közép-Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma, távcsővel "becserkészhetők" az itt élő szárnyasok és a pihenésre megálló vándorok. A parton a szikes pusztai tó sótűrő növénykülönlegességei figyelhetők meg, a környező dombokon számos ritka faj él. A Hanságban az egykor hatalmas lápvilág lecsapolások után is megmaradt láperdei, -rétjei, -tavai rejtenek különlegesen gazdag élővilágot. A Répce-mentén az ártéri mocsárrétek, az ország legnagyobb tőzikés ligeterdeje vár felfedezésre.
Hortobágyi Nemzeti Park
Szikes puszták, vadregényes vízi világ, ember formálta, természet által visszahódított táj! A Hortobágyi Nemzeti Park az ellentétek területe. Persze az ilyen "öreg úrnak" megengedhető az efféle szelesség, hiszen Magyarország első és legnagyobb nemzeti parkjáról van szó. Ráadásul a puszta a Világörökség része is. Csodálatos területek és kultúrtörténeti érdekességek várnak
A nemzeti park a Duna-Tisza köze legjelentősebb természeti értékekkel rendelkező területeit foglalja magába, melyek a Duna-menti síkságon, a Homokhátságon és a Tisza-völgyében találhatók. A kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park területe 53.000 ha. Élőhelyeit nagyobb részben szikes és homokpuszták alkotják. Vizes élőhelyei szikes tavak, továbbá mocsarak és lápok, valamint Tisza-menti holtágak. A tanyasi gazdálkodás, a pusztai állattartás és a mezőgazdasági kultúra hagyományai a természeti rendszerekkel együtt határozzák meg a kiskunsági táj egyedi arculatát. Ezek megismerését bemutatóhelyek és az egyes védett területeken található
A "Természet Háza" a Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja
Az épületben található kiállítás a Kiskunsági Nemzeti Park jellegzetes élőhelyeit valamint hazai nemzeti parkjainkat mutatja be. Az érdeklődők itt kaphatnak információt a nemzeti park programjairól, és a látogatás feltételeiről. Természetismereti szakkörök, csoportfoglalkozások, előadások várják az ide látogatókat. Lehetőség van ismeretterjesztő anyagok és turisztikai kiadványok vásárlására is.
Bugacpuszta, Pásztormúzeum
A bugaci pásztorélet tárgyi emlékeit és a terület élővilágát bemutató kiállítás látható itt. A pusztán szabadtéri pásztorépítmények, őshonos magyar házi állatok és tanyák emlékeztetnek a kiskunsági hagyományos gazdálkodásra.
Látogatható: május 1. és október 31. között, 10-17 óráig.
Információ és programigénylés Bugacon: telefon: 06-76/372 -688
Kunszentmiklósi Virágh-kúria, Helytörténeti Gyűjtemény
Az egykori kunok szabadalmas területének Felső - Kiskunsági központjában, Kunszentmiklóson áll a Virágh-Kúria. Az 1820-as években épült klasszicista stílusú középnemesi kúriában a természetrajzi kiállítás mellett, a gazdag kiskunsági népélet tárgyi és szellemi értékei, és Petőfi Sándorhoz kötődő dokumentumok is láthatók.
Cím: 6090 Kunszentmiklós, Marx tér 1. Telefon: 06-76/351-271
Látogatható: május 1. és augusztus 31. között kedden és vasárnap 10-14 óráig, szeptember 1-től október 31-ig és március 1-től április 30-ig csak kedden és csütörtökön valamint szombaton 10-14 óráig.
Árpád - kori falurekonstrukció (Tiszaalpár)
Hogyan élte mindennapjait az Árpád-korban a hétköznapi ember? Milyen volt a félig földbe mélyített, nád vagy földfedésű veremházának berendezése? Hogyan tartotta, nevelte állatait? Ilyen kérdésekre ad választ a tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció, amelyben minden bemutatott épület, kiállított eszköz, használati tárgy eredeti méretben, ásatásokon előkerült leletek alapján készült az adott korszakban is megtalálható anyagok felhasználásával. Cím: Tiszaalpár Szent István u. 1.
Látogatható: április 1. október 31. között kedd - vasárnap 10-17 óráig
Kiskunsági Madárvárta- Kolon-tó (Izsák)
A kiskunsági ornitológiai kutatások bázishelye. Júliustól novemberig folyamatos madárgyűrűző program helyszíne. A nemzeti park a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesülettel közösen madármegfigyelő táborokat és szakvezetett madármegfigyelő túrákat szervez, melyekre előzetesen be kell jelentkezni. Megközelíthető az izsáki vasútállomástól gyalogosan vagy kerékpárral a sárga sáv jelzésű túra útvonal mentén.
Fehér-tavi kiállítás és kilátótorony (Szeged)
A Fehér-tavi kutatóház kiállítása a szegedi Fehér-tó madárvilágát mutatja be. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható. A madárvilág iránt érdeklődők fogadására nyújt lehetőséget a nagy befogadó képességű torony, ahonnan megfigyelhető a Korom-sziget sirálytelepe és az őszi madárvonulás. Megközelíthető: Az E 75-s főút 157 km-énél, a szatymazi temetőnél balra leágazó kövesúton.
Körös-Maros Nemzeti Park
A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.
A nemzeti park egyik alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott értékeket bemutassa az érdeklődők számára, hiszen a természet ismerete és tisztelete nélkül a megőrzés érdekében tett erőfeszítések nem nyerhetik el a társadalom széles rétegeinek támogatását. E célból látogatóközpontok és tanösvények várják az érdeklődő természetbarátokat.
Őrségi Nemzeti Park
Folyók, patakok által formált dombvidék, erdeifenyvesek és égerligetek, tőzegmohás lápok és láprétek, lepkék és szitakötők, a kanyargós vadregényes Rába. A falvakban fehérfalú, boronafalú vagy kódisállásos parasztházak "szoknyás" fa haranglábak, kaszáló gyümölcsösök, a terület éghajlata nedves, szubalpin jellegű. Magyarország legcsapadékosabb területe az Őrség, de a fogadtatás cseppet sem hűvös. És nemcsak az őrségi vendégszeretet, hanem fű, fa, virág, madár várja az idelátogatókat.
Ság-hegyi Helytörténeti Kiállítás (Ság-hegy, Celldömölk)
Évezredek alatt "szerzett" természeti értékeit a bányászati munkák által ejtett sebek ellenére a mai napig megőrizte az egykori bazaltvulkán, a Balaton-felvidéki vulkánsor legnyugatibb kúpja, a Ság-hegy. Az ötmillió éves tanúhegy oldalában álló egykori bányaépületben a helytörténeti kiállítás a Ság régészeti leleteiről, változatos élővilágáról, bányászati emlékekről mesél, emléket állít az itteni geológiai kutatásoknak és híres tudósunknak, Eötvös Lorándnak.Chernel Madárvárta és Múzeum (Kőszeg)
Kint a kertben a Kőszegi-hegység földtani értékeit és állatvilágát bemutató kiállítás, bent emlékmúzeum Chernel István és Bechtold István ornitológusok munkásságáról. Magát a botanikus kertet az előbbi tudós hozta létre a 19. század végén Kőszeg város nyugati szélén.
Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont (Őriszentpéter)
Nyári táborok, osztálykirándulások, erdei iskolák helyszíne lehet a Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont, pihenő helyét nyújt a megfáradt vándornak, de akár konferenciáknak, előadásoknak is helyet ad. Az Őrségi Nemzeti Park központjában információs anyagok is kaphatók Magyarország legfiatalabb nemzeti parkjáról.
Kiskunmajsa térsége: Megyei értéktárba került a tartós szegfű tanösvény
A bodoglári tartós szegfű tanösvény is bekerült Bács-Kiskun megye büszkeségei közé. Az egész Európában csak itt megtalálható növényt még 1984-ben Ternyák Jenő halasi természetfotós fedezte fel. Még 2007 júniusában 400 milliós uniós projekt keretében indult el a tartós szegfű megmentése Kiskunmajsa-Bodoglár térségében. A ritka növényt Ternyák Jenő kiskunhalasi természetjáró és fényképész fedezte fel a buckák között, amikor átfogó ökológiai felmérést készített az „olajosok útja” vidékéről. A tartós szegfű Európa egyik legritkább vadon élő virága. A világon kizárólag a Duna-Tisza közén él, a Homokhátság borókás-, vagy galagonyás- nyáras ligetekkel tagolt nyílt homokpuszta gyepjeiben fordul elő. A növényt bemutató, Bodoglár határában található tanösvény kedvelt kirándulóhellyé vált az elmúlt években.
A tanösvény a Soltvadkert-Kiskunmajsa közötti úton, Tázlár és Bodoglár települések között lehet megközelíteni, a 16,3 km szelvénynél a táblával megjelölt földútnál kell letérni.
–„ Nagy örömünkre, a Kiskunmajsai Települési Értéktár Bizottság javaslata alapján a „Tartós szegfű tanösvény”, valamint a Mayossa Hagyományőrző Egyesület és a Lurkó Tánctábor is bekerültek a Bács-Kiskun Megyei Értéktárba – számolt be Rávai Mónika, Kiskunmajsa alpolgármestere a január 26-án rendezett sajtótájékoztatón.”
