Út a könyvtárig - kezdetek
Kiskunmajsán az első kulturális egyesület 1871-ben alakult meg Polgári Olvasókör néven. Feladatának az "olvasás általi művelődést" tekintette. Önálló könyvtára is volt saját szervezeti szabályzattal, 58 rendes taggal. 1875-ben alakult meg az Olvasóegylet, valószínűleg a Polgári Olvasókörből fejlődött ki. Sajnos működéséről nincsenek emlékeink. A két világháború között működött az ún. Úri Kaszinó. 50 taggal működött, akik helyi vezetők, tisztviselők, kereskedők és értelmiségiek voltak. Székhelye az egykori Rádóczi-féle vendéglő volt. A kaszinó gyakran hívott meg vitadélutánjaira előadókat irodalmi, mezőgazdasági, közegészségügyi témában.
Könyvtárának gazdag könyvanyaga volt. 1930-ban Deák István, a polgári fiúiskola igazgatója szervezett egy gyűjtést, így 192 kötettel kezdhetett működni a könyvtár. Fő adományozók: Dr. Fábián Lajos orvos, Dr. Bulyovszky Gyula orvos, Névy Gyula ügyvéd, Hegyi Imre mérnök. A könyvtáros Dr. Rácz Alajos tanár volt. Csak a tagok vehették igénybe a könyvtárat, díjtalanul, kéthetes kölcsönzéssel. Az állomány fokozatosan elérte az 1000 kötetet. 1936-38-ban a Misszió Rt. papír- és írószerboltja is foglalkozott kölcsönzéssel. A könyveket csak az üzletben vásárlók kölcsönözhették ki. Az olvasók kb. 300 kötetből válogathattak. A kölcsönzés díjtalan és határidő nélküli volt. A kölcsönzést Bodor Balázsné vezette 1942-ig, a részvénytársaság felszámolásáig. A tulajdonos Kulcsár József volt. 1942-től 1948-ig Terbe Fülöp trafikos kb. 400-500 kötetnyi magánkönyvtárát helyezte át a trafik helyiségébe, ahol papír-írószerboltot is nyitott. Itt pár fillér volt a kölcsönzési díj.
A mai könyvtár krónikája
Kiskunmajsán a Népkönyvtár 1950. május 1-jétől kezdte meg működését. A kecskeméti megyei könyvtár és a kiskunfélegyházi járási könyvtár letétbe helyezett az iskolaépületben 1035 könyvet. Még ebben az évben elindult egy olvasómozgalom, ami kiterjedt az egész községre. Vezetője Borbély Jánosné tiszteletdíjas pedagógus volt. 1954. április 4-én a majsai könyvtár függetlenné vált a járási könyvtártól, s megkezdte működését a Fő u. 78. (akkor Tanácsköztársaság út) alatt. Az állomány ekkor 1392 db könyvből állt. A kölcsönzés egyetlen helyiségben történt, a berendezés, az állványok, a a raktár hiánya miatt a könyvek "ömlesztve" várták az olvasókat.
A berendezés mindössze 2 használt könyvszekrény, 1 régi üzleti pult, 1 asztal, 1 szék. Fűtés nem volt, az épület folyamatosan beázott. Ilyen mostoha körülmények között kezdte meg munkáját az első könyvtáros, Bodor Balázsné. A fejlődést nagyban gátolta, hogy a könyvtár 10 év alatt tizenháromszor költözött egyik helyről a másikra. A nehéz körülmények ellenére az olvasók száma meghaladta az ezret.
1964-ben végre végleges elhelyezést nyert a könyvtár, s mai helyére, a Fő u. 62. (akkor Tanácsköztársaság út) szám alá költözhetett. Az 50-es években itt működött a Magyar Helyőrségi Tisztiklub és annak könyvtára. A helyőrség megszűnése után könyvtári állományának bizonyos részét a könyvtárnak adományozta. Mivel az épület eredetileg magánlakásnak épült - Dr. Molnár Lajos orvos és családja lakott itt - az épületet átalakították, és könyvtári célokra berendezték. Különvált a felnőtt kölcsönző, az olvasóterem, az ifjúsági részleg és a feldolgozó helyiség.
Az épület udvari szárnyában kaptak helyet a KIOSZ és az MHSZ irodái is. Az állomány 20 000 kötet fölé emelkedett. A könyvtári munkát Dobó Irén irányította, majd a vezetésben 1970. július 1-jétől Hodossy Iván váltotta fel. 1970. április 3-án Kiskunmajsát nagyközséggé nyilvánították. Az addigi Községi Könyvtár a Nagyközségi Könyvtár elnevezést kapta. Mivel Kiskunmajsa és körzete igen nagy területet foglal el, az iskolákban letéti könyvtárakat hoztak létre. A könyvtár módszertani irányítását 1970-ben a kiskunhalasi járás vette át. 1975-től új vezetője lett a könyvtárnak, Zadravecz Istvánné, az első szakképzett könyvtáros.
Ekkor kezdődött el az állomány feltárása raktári és betűrendes katalógusok szerint. Időközben a könyvállomány bővülésére való tekintettel a fenntartó az egész épületet a könyvtár rendelkezésére bocsátotta. 1977. február 28-án Dr. Vedres Ferencné vezetésével megalakult a Természetbarát Szakosztály Könyvbarát Klubja. Ezzel a közélet aktív központjává válik a könyvtár: sok rendezvény, író-olvasó találkozó, kiállítás gazdagítja a község életét. 1981-ben alakult meg a könyvtárban a Könyvklub, amely az olvasóköri mozgalom hagyományait elevenítette fel. Olyan írókat, költőket, politikusokat hívtak meg rendezvényeikre, akik "első kézből" informálták az embereket az ország gondjairól. Az akkori politikai viszonyok azonban hosszú távon nem tűrték el az ilyen típusú önszerveződéseket, s 1985-ben a klubot feloszlatták. A rendszerváltás után, 1991-ben a klubot ismét megszervezték.
Amikor 1984-ben a járások megszűntek, a település városi jogú nagyközséggé vált. Ennek értelmében a könyvtár Városi Jogú Nagyközségi Könyvtár elnevezést kapott. A városi rangra emelkedést követően pedig 1989. március 1-jétől viselheti az intézmény Városi Könyvtár nevet. A 90-es években a könyvtár dinamikusan fejlődött: a könyvállomány gyarapodása mellett a hangzóanyagok, videókazetták és a CD-ROM-ok száma is ugrásszerűen növekedett. A fénymásológép és a számítógépek használata növelte a szolgáltatások színvonalát. A Katona József Megyei Könyvtár segítségével a BÁCSKIR program keretében a majsai könyvtárban is megkezdődött a számítógépes adatszolgáltatás.
Egy súlyos gátló tényező maradt: az épület nagysága és állaga miatt alkalmatlanná vált a feladatok ellátására. 1997-ben az Önkormányzat tulajdonilag is megszerezte az épületet az államtól, majd 14 millió Ft-os címzett támogatás elnyerésével 1998-ban felújították és kibővítették a könyvtárat. Így már 422 m2-en 47 413 dokumentum várta a megszépült könyvtárban az olvasókat. A szolgáltatások fejlesztésére a könyvtár rendszeresen pályázik. Először a Szerencsejáték Alaptól nyert támogatást 1982-ben. A sikeres pályázatok eredményeként a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásában részesült. 2004-ben eMagyarország pont lett a könyvtár, célunk a minőségi szolgáltatást nyújtó közösségi Internet-hozzáférés.
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után az európai uniós rendezvények helyi bázisa lett könyvtárunk. A kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár Európai Információs Pontjával együttműködésben számos játékot, vetélkedőt, továbbképzést szerveztünk/szervezünk az Európai Unióról, igyekezve minden korosztályt bevonni az ismeretszerzésbe. 2006-tól 2008-ig könyvtárunk - az országban egyedülálló módon – az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) küldő-fogadó szervezete volt. Francia és német önkéntesünk jelenléte különleges színfolt volt a városban, és majsai fiatalok is kijutottak közvetítésünkkel külföldi önkéntes munkára. 2004/05-ben alapfokú internethasználati képzéseket szerveztünk a Nemzeti Kulturális Alapprogram "Tanfolyamok szervezése a lakosság Internet és elektronikus szolgáltatások ismereteinek elsajátítására" című nyertes pályázatunknak köszönhetően.
Rendszeresen bekapcsolódunk az Internet Fiesta, az Országos Könyvtári Napok, és 2008 óta a Népmese Napja, 2012 óta a Magyar Kultúra Napja programjaiba. Helyi kezdeményezés volt a 2007-ben útjára indított Olvasó Sarok programunk, amely átalakult 2009-ben Helyi Alkotók és Bemutatjuk (2011) sorozattá. 2010 óta nyaranta olvasótáborokat szervezünk, 2012-ben útjára indult Babakuckó családbarát programsorozatunk, valamint környezetvédelmi neveléshez kapcsolódó Zöld Napok Óvodásoknak foglalkozások. A népszokások megismertetése kiemelt szerepet kap a gyermekfoglalkozásokon.
2005 óta minden évben versmondó versennyel ünnepeljük a Költészet Napját, a régi hagyományú mesemondó verseny mellett 2014 óta prózamondó versenyeket is szervezünk a Kiskunmajsán és körzetében élő fiatalok számára. Fontos változás volt az intézmény életében, hogy 2009. október 2-tól Györffy Gabriella vette át a könyvtár igazgatását. Zadravecz Istvánné nyugdíjba vonulása és munkája elismeréséül Bács-Kiskun Megye Közművelődési Díját kapta.
A könyvtár életébe ritmusváltást hoztak az európai uniós pályázatok. A TIOP-1.2.3-08/1-2008-0025, TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0038, TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0039 pályázatok segítségével a könyvtár nagyobbik raktárhelyiségét sikerült szolgáltató térré alakítani, ahol az informatikai részleg és a helyismereti gyűjtemény kapott helyet. Az új számítógépeken alapfokú internethasználati képzések valósulhattak meg, valamint elkészült a könyvtár honlapja pályázati forrásból. Országos és nemzetközi hírű vendégeket hívhattunk érdeklődő olvasóinknak, valamint az oktatás területéhez kapcsolódva szövegértés-fejlesztő foglalkozásokat tartottunk. A támogatásnak köszönhetően megkezdődött a zenei dokumentumok és a régi helyi lapok feltárása, aprónyomtatványok archiválása.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Márai-program keretében folyamatosan bővül könyvállományunk, és az NKA folyóirat-támogatást is igénybe vesszük.
2016. április 1-jével a Városi Könyvtár beolvadt a Konecsni György Kulturális Központ és Tájházba. A Konecsni György Kulturális Központ, Tájház és Városi Könyvtár vezetője Vadkerti-Tóth Rita, a könyvtári tagintézmény vezetője Koncz-Balog Kata lett (2020. február 29-ig). 2021. január 1-jével könyvtárunk szakmai vezetője Györffy Gabriella lett.
Intézményünk eredményesen pályázott „A könyvtári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései” – EFOP-4.1.8-16 felhívásra, melynek eredményeként tagintézményünkben az egész életen át tartó tanulást támogató feltételeink fejlesztése céljából sor került a 3-18 éves korosztály számára a foglalkozások helyszínéül szolgáló helyiség tanulási, kreatív foglalkoztató térré alakítására új bútorzat beszerzésével, a célcsoport, valamint a foglalkozások vezetői számára a fejlesztő non-formális tanulási programok megvalósítását biztositó IKT eszközpark modernizálására, fejlesztésére eszközök beszerzésével, valamint digitális eszközök alkalmazásával a tanulási kompetenciák, a kulturális tudatosság és a kifejezőkészség, anyanyelven folytatott olvasási és kommunikációs kompetenciák fejlesztésére online környezetben. A pályázati kiírásban megfogalmazott célokkal és az elsődleges célcsoport igényeivel összhangban a projekt fenntartási időszakában rendszeres non-formális kompetenciafejlesztő alkalmakkal bővült a könyvtár kínálata.
2019. április 4-ével az összevont intézmény neve megváltozott, új nevünk Konecsni György Művelődési Központ, Tájház és Városi Könyvtár.
