A csólyospálosi születésű Nagy Netta hiánypótló kutatása a Duna-Tisza köze középső részének hét településére – Balástya, Forráskút, Kistelek, Üllés, Csólyospálos, Kiskunmajsa, Kömpöc – irányult, hiszen a vizsgált időszakban (1945-1956) valamennyi városnak és falunak jelentős tanyai népessége volt. A könyv alapjául a fennmaradt írásos források, begyűjtési hivatalok levéltárban őrzött dokumentumai, családi iratok, gazdasági feljegyzések szolgáltak, valamint a kutatás éveiben még élő falusi, tanyasi emberek elbeszélései, akik átélték a beszolgáltatás, a kuláküldözés viszontagságait. A kötet fontos, több tanulságot hordozó része a Paraszti életutak és túlélési stratégiák című fejezet, melyhez huszonöt élettörténeti elbeszélést rögzített. Az életútinterjúra kiválasztottak megfelelően reprezentálják a vizsgált településeknek a beszolgáltatást leginkább megszenvedő rétegeit. Öt család életútját és túlélési stratégiáját mutatja be részletesen: egy szegényparaszt, egy kisparaszt, egy középparaszt és két olyan módos gazdáét, akiket kuláknak nyilvánítottak. Több esettanulmányban két, illetve három nemzedék (nagyszülők, szülők és gyermekeik) életútját kíséri a 20. század első évtizedeitől 1956-ig. Vizsgálja 1945–56 közötti túlélési stratégiájukat, értékrendjüket, egyéniségüket. A szerző a beszolgáltatási rendszer eltörlésével nem zárta le terepmunkáját. Több család életútját a szövetkezeti gazdálkodás kezdetéig (1961-ig) elkísérte – írta a kötet előszavában Juhász Antal nyugalmazott egyetemi tanár, aki szerint a könyv azok számára is hasznos olvasmány, akiket foglalkoztat a mindenkori hatalmat gyakorlók, a család és az egyén viszonya. A kutatás kiskunmajsai adatközlői: Hunyadi Mihály, Hunyadi Mihályné Perneki Matild, Vas Ödön, Vas Ödönné és Vas Pál. Nagyon értékes kötete gyűjteményünknek.