Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 4. – Kiskunhalas, 2015

Paskuj Iván: A kiskunmajsai zsidó temető

A tanulmányból sok információt megtudhatunk a majsai zsidóságról, a temetőről, a zsidó temetkezési szokásokról. A szerző részletesen elemzi a sírkövek feliratait, motívumait, mindezt képekkel gazdagon illusztrálja. A tanulmány végén a temető mai sorsáról, a megmentésért tett erőfeszítésekről olvashatunk. A  10 oldalas tanulmány  15 képpel  illusztrálva vezet végig a majsai temetőn, mellékelve térképet a sírok elhelyezéséről is,  egy felvételen az egykori zsinagóga is látható, két fénykép pedig az 1989-es templomi  jótékonysági hangversenyen készült. A fényképeket maga a szerző, Paskuj Iván fényképészmester, ill. édesapja Paskuj Mátyás készítette.  Ez az írás a Kiskunmajsai élő emlékezet előadás-sorozatban elhangzott a Városi Könyvtárban. Nagyon jó, hogy most már írott formában elérhetővé vált a helyi múlt iránt érdeklődők számára. Nagyon értékes, hiánypótló műve gyűjteményünknek. Szívesen ajánljuk olvasóinknak!

Paskuj Iván: Kiskunmajsai első világháborús hősök

A tanulmány alcíme mindent elmond a lényegről: A hősi emlékmű és országzászló avatása, 1940. május 26. A kiskunmajsai első világháborús emlékmű történetét írta meg Paskuj Iván. A gondolat megszületésétől az emlékmű felállításáig tudósítja az utódokat a korabeli sajtó, fennmaradt iratok és fényképek segítségével. Láthatjuk a tervrajzot, a korabeli meghívót és az egész ünnepség lezajlását fényképekkel, értékes képaláírásokkal, nevekkel illusztrálva. A tizenkét háborús vitéz fényképe is látható az idősebb mester, Paskuj Mátyás felvételein. A tanulmány végén ír az emlékmű utóéletéről is: 1942-es rendelet szerint ki kell egészíteni a második világháborúban elesett hősök neveivel a felállított emlékműveket, és a hősök napján megemlékezni róluk is. Ez a tanulmány fontos helytörténeti információkat ad az érdeklődőknek, és hozzájárul, hogy hősi halottaink emlékét ápoljuk és őrizzük. Ez az írás a Kiskunmajsai élő emlékezet előadás-sorozatban elhangzott a Városi Könyvtárban. Nagyon jó, hogy most már írott formában elérhetővé vált a helyi múlt iránt érdeklődők számára. Nagyon értékes, hiánypótló műve gyűjteményünknek. Szívesen ajánljuk olvasóinknak!

V. Székely György: A kiskunmajsa-alsóbodoglári 15. századi kincslelet éremanyaga 

V. Székely György a kecskeméti Katona József Múzeum régész-történész munkatársa jól ismeri Majsa környékének régészeti anyagát. Ő vezette azt az ásatást is, amely 1993-ban feltárta az egykori Majossaszállás maradványait. Ez a tanulmánya egy több mint hét évtizeddel ezelőtt előkerült 15. századi kincslelet éremanyagának feldolgozását és újraértékelését teszi közzé. „Jóllehet az 1941 tavaszán napvilágra jutott lelet ékszeranyagát elsőként Bárányné Oberschall Magda 1945-ben, pénzanyagát Huszár Lajos 1948-ban ismertette, de korszerű, minden igényt kielégítő részletes feldolgozása és közreadása eddig csak a kincsleletet tartalmazó cserépedénynek, valamint az ékszereknek és ruhadíszeknek történt meg.” A szerző ismerteti a lelet előkerülésének részletes körülményeit, a lelet összetételét, magyar és külföldi pénzeket, Zsigmond-kori (1387-1437) éremleleteket és pénzforgalmat a Duna-Tisza közén, a lelet záródásának és elrejtésének feltételezett időpontját, helyét és a feltételezett egykori tulajdonos(ok) személyének kérdését. A 2332 darab arany és ezüst pénzt tartalmazó lelet katalógusát is közli a tanulmány. A numizmatika iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk elolvasását.

Pánya István: Őrhalmok a Duna-Tisza közén

Pánya István a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársaként foglalkozik a Kiskunhalas és Szabadszállás környékén található őrhalmok térbeli elhelyezkedésével, a földrajzi környezet jellegzetességeivel. A tanulmány helyismereti vonatkozását a Kiskunmajsához közeli Fejérföldi strázsa, Bodoglári strázsa és Tajói strázsa leírása adja. „A neves halmok egyik érdekes csoportját az ún. strázsadombok, őrhalmok alkotják. Az elnevezés alapján ezek „főállásban” a határfigyelés eszközei lehettek. Kiskunhalas esetében egy tucat ilyen őrhalom létezett a város körül.” A téma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk.