Járási Prózamondó Találkozó a könyvtárban Ebben az évben is készülünk a Járási prózamondó Találkozóra.   Időpont: 2021.11.30. 14 óra Helyszín: Konecsni György Művelődési Központ, Hősök tere 6., emeleti rendezvényterem.  Várunk minden nevezőt és érdeklődőt sok szeretettel!

Ebből az alkalomból emlékezünk ünnepélyesen Pilinszky János költő, széppróza író munkásságára, csatlakozva a Pilinszky 100 jubileumi esztendőhöz.

 

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.)

Kossuth- és József Attila-díjas költő. A Digitális Irodalmi Akadémia 1999-ben posztumusz tagjává választotta.

Budapesten született 1921. november 27-én, ugyanitt hunyt el 1981. május 27-én.

 

Középiskolai tanulmányait 1931 és 1939 között végezte a budapesti Piarista Gimnáziumban. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára iratkozott be, ám fél év után az egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, művészettörténeti, magyar, valamint olasz irodalmi és nyelvészeti előadásokat hallgatott. 1944 májusában kapta meg egyetemi végbizonyítványát; a diploma megszerzésére már nem jutott ideje – ősszel behívták katonának, s alakulatával (karpaszományos tüzérként) rövidesen Ausztriába, majd Németországba került. Harcokban nem vett részt, a háború után egy ENSZ által létesített, amerikai fennhatóságú táborba került. 1945 novemberében tért vissza Budapestre.

Diákkora óta írt verseket, az első (Anyám címmel) 1938-ban jelent meg az Életben, ám ezt követően is csak ritkán publikált. 1942 szeptember és 1943 április között az Élet című katolikus hetilapban megjelent ismertetéseinek java részét P. J. monogrammal jegyezte. 1958 augusztusa és 1974 szeptembere között az Új Ember című katolikus hetilapban megjelent írásainak egy része a következő szignókkal jelent meg: P, P. J., –y –s, Y. s., –y–, (y), (P.), (–p –j), (y–s), y. s., (p. j.), (–), p. j. – Ugyanitt cikkeinek kisebb hányadát szignálás nélkül publikálta.

Első verseskötete 1946 májusában jelent meg Trapéz és korlát címmel. A koalíciós években egyaránt tartozott a Válasz és az Újhold köréhez, ez utóbbi néhány számát szerkesztőként is jegyezte. 1947 novemberétől 1948 február végéig ösztöndíjjal Svájcban és Rómában tartózkodott.

A diktatúra éveiben a Szépirodalmi Kiadó külső korrektoraként dolgozott, 1951-től 1956 júliusáig nem publikálhatott. 1955 októberében polgári házasságot kötött Márkus Annával, azonban rövid együttélés után a következő évben elváltak. 1956 decemberétől 1957 októberéig a Magvető Kiadó felelős szerkesztője. 1957 novemberétől haláláig az Új Ember belső munkatársa volt.

Második verseskötete, a Harmadnapon csak 1959 szeptemberében jelenhetett meg; az irodalmi nyilvánosságban a hatvanas évek végéig elvétve szerepelt, irodalompolitikai megítélése lassan enyhült. A hatvanas évek elejétől gyakran hívták külföldi szereplésekre (1963: Párizs; 1965: Lengyelország, Svájc, Bécs; 1966: Jugoszlávia; 1967: Bécs, Párizs, London, Róma, Belgrád; 1968: Párizs; 1969: London, Gdansk), idegen nyelvű köteteinek fordítási előmunkálatai is ebben az időben kezdődtek meg.

1970-ben jelent meg gyűjteményes kötete, a Nagyvárosi ikonok s ettől kezdve – ha lassan és megkésve is – a hazai irodalmi élet egyik legjelentősebb képviselőjeként kezdték szamon tartani. Külföldi szereplései is megszaporodtak, minden évben hosszabb-rövidebb időt töltött Párizsban. 1970 októberében Pozsonyban, egy nemzetközi konferencián ismerkedett meg Jutta Scherrer német származású, Párizsban élő szlavista tanárnővel, akivel a kapcsolata 1976 elejéig tartott. Új költői korszaka szintén erre az időszakra esik: 1972-ben jelent meg a Szálkák, 1974-ben (négy színdarabbal együtt) a Végkifejlet, majd 1976-ban az összegyűjtött és új verseit tartalmazó Kráter. 1976-tól nem írt több verset, egyre inkább a széppróza foglalkoztatta. 1977-ben adta közre „Egy párbeszéd regénye” alcímmel a Beszélgetések Sheryl Suttonnalt, és haláláig dolgozott az Önéletrajzaim munkacímet viselő regényén, amelynek csupán három nagyobb fejezete („novellája”) készült el.

1978-ban ismerkedett meg Párizsban Ingrid Ficheux-vel, akivel 1980 júniusában egyházi esküvőt kötött. Utolsó évei nagy részét Velemben és Székesfehérváron töltötte. Művei jelentős hányada csak halála után jelent meg kötetbe gyűjtve.

Munkásságát ritkán jutalmazták. Első kötetéért 1947-ben Baumgarten-díjat kapott. A következő elismerést, a József Attila-díj első fokozatát huszonhárom évvel később, 1971-ben kapta meg. 1974-ben megválasztották a Bajor Szépművészeti Akadémia levelező tagjának. 1980-ban költői életművéért Kossuth-díjjal tüntették ki. 1962 őszétől volt tagja a Magyar Írószövetségnek.

Fontosabb díjak, elismerések:

$1·         1947 – Baumgarten-díj

$1·         1971 – József Attila-díj (első fokozat)

$1·         1980 – Kossuth-díj

$1·         1997 – Magyar Örökség Díj (posztumusz) Az életrajzot Hafner Zoltán írta.

Pilinszky 100 címmel Juhász Anna irodalmi szalon folyamatos műsorral, irodalmi estekkel, beszélgetésekkel elevenítik fel Pilinszky János életét, munkásságát. Ajánljuk szeretettel.

Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi Irodalmi Ügynökség Pilinszky 100 Pilinszky János programsorozat Száz éve született Pilinszky János. A centenáriumi év alkalmából Juhász Anna irodalmár a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) és a Petőfi Irodalmi Ügynökséggel együttműködésben elindította a Pilinszky 100 programsorozatot. Az egyelőre online megtekinthető adásokat a PIM és a Juhász Anna Irodalmi Szalon Facebook-oldalán közvetítik, az eddigi részeket is ott lehet visszanézni.

Programajánló:

Pilinszky János születésének 100. évfordulóján, 2021. november 27-én 15.00 órakor a Vojtina Bábszínház színháztermében csendül fel Újhelyi Kinga Jászai Mari-díjas színésznő Fényút című családi koncertje.

A Járási Prózamondó Találkozó az elmúlt évekhez hasonlóan zajlik le. A benevezettek 3 kategóriában indulnak. Az első szakaszban a szabadon választott mű kerül bemutatásra (felolvasással, előadással) a második fordulóban a kategóriánkként, megadott „kötelező „prózamű felolvasása következik. A két mű elhangzásának összegzését értékeli a zsűri – majd ünnepélyes eredményhirdetésben hangzik el a győztesek, helyezettek és díjazottak, résztvevők nevei, intézmények és a felkészítő pedagógusok méltatása, majd a találkozó ünnepélyes zárása.

A rendezvény a mindenkori érvényben lévő jogszabályok szerint zajlik, képfelvétel készítésével.

  

 

(fotók forrása: Libri.hu)