„Inkább elhasználódni, mint berozsdásodni...” (Denis Diderot) Ez az idézet keretezte - már „hazajáró” előadónk - Paskuj Iván fényképész mester vetített előadását, melyet az 1925-ben Kiskunmajsán született, júliusban 90 évesen elhunyt Paizs Éva rubindiplomás művésztanárnak, Kiskunmajsa Város Díszpolgárának szentelt.

Mi is lenne méltóbb a köztiszteletben álló festőművészhez, mint képeken keresztül bemutatni az életét, életművét? Ezen az estén a száraz adatok helyett képek beszéltek. Fényképek Éva Néniről, extravagáns személyiségéről, a nőről, aki „már akkor nadrágban járt, amikor nem volt sikk”. Meghívók kiállításokra, tárlatokra (neve a kor nagyjainak neve között), kép az osztálytalálkozóról, melynek résztvevői személyre szóló grafikát kaptak a tanárnőtől.  Fényképek a díszpolgárrá avatásról, a 2005-ös kiállításról. S jöttek sorban a „főszereplők” témára, korszakokra bontva:

- vázlatrajzok, rajzok a szemről, párhuzamos grafikák, széngrafikák

- naplemente, romos tanya, csendéletek

- virágok, napraforgók, árvácska, rózsa és „társaik”

- fák, madarak, állatok: elidőzve a remekművön - 5 macska 5 jellemrajzzal: a Buta, a Kacér, a „Kis hülye”, a Rossz és az Okos

- női aktok

- Végül az utolsó két kép: szirmaikat hullató napraforgók és Paizs Éva önarcképe.

Majd Paskuj Iván emlékezést záró mondatai:

„A napraforgók lekókadtak. Most mi következik? Ezt a kérdést a fiataloknak kell megválaszolni.”

Az est zárásaként a fényképész mester felolvasta „magánkiadású” könyvének 1945-ös macskatörténetét és beszélt terveiről, a „Kiskunmajsa ahogy  Paskuj fényképészek látták a 80 év alatt” című tervezett kiadványról.

Reméljük, a következő találkozáson már erről a könyvről hallgathatunk előadást.