 |
2010. november 11. Ízelítő a Karafiáth-est hangulatából – Karafiáth Orsolya bejegyzése a könyvtár emlékkönyvébe: „Nagyon szépen köszönöm ezt a kedves estét – a felkészülést, mindent → de főleg a csupamacska díszletet, és azt a kiscicát, amit haza is vihetek. Ez a kártya-emléklap remek ötlet – kár, hogy mikor én rendeztem annak idején esteket, se a kérdésgyűjtés, se ez nem jutott eszembe!” Karafiáth Orsolya |
A Kultúrdémon Kiskunmajsán járt
Intellektuálisan vibráló személyiség; a magabiztosság köntösébe burkolózott törékeny női lélek; Boszorkány-Nagymesternő. Első blikkre ezek jutnak eszembe Karafiáth Orsolyáról, aki egy hete a Városi Könyvtár vendége volt. A kortárs költő érkezése már azt megelőzően felcsigázta a majsai közönség érdeklődését, hiszen Böszörményi Gyula, Dr. Bagdy Emőke, majd a Sára Bernadette - Cseke Péter páros által prezentált Márai Est után valóban merész húzásnak tűnt a meghívása.
Szerencsére Karafiáth Orsolya nem polgárt pukkasztani jött Kiskunmajsára, hanem bebizonyítani azt, hogy miért is része a modernkori magyar irodalom szűk elitjének. Az eseményre parókátlanul érkező költőnő szokásos, kissé hatásvadász antréja után gyorsan oldott, közvetlen hangulatot teremtett a teremben, megkönnyítve ezzel beszélgetőtársai helyzetét. Nehéz volt ugyan eldönteni, hogy – mivel legutóbbi verseskötete, a Cigánykártya lévén az est témája –, egyszerűen hozzáöltözött a könyvhöz (jósnő imázs), vagy az ismét trendi ’20-as évek garconne-divatját követve céltudatos, független nőnek szeretett volna látszani, minden esetre kissé bizarr látványt nyújtott antracit fejkendőjében. Mint később kifejtette, az outfitje különösen fontos számára, mely sok esetben nem nélkülözheti az extrém ruhadarabokat és a különféle parókákat sem, utóbbiból egész gyűjteménye van otthon.
A felvezető beszélgetésből megtudhattuk életének eddigi csűrcsavarjait, hallhattunk az egyetemi évekről, a zsákutcának bizonyuló észt szakról, a végül abszolvált magyar-könyvtár szakról, valamint a Ludwig Múzeumban eltöltött időről, ahol lényegében azt csinálhatta, amihez leginkább kedve volt – kortárs irodalmi előadásokat, összejöveteleket szervezett. Ekkor már, mint jegyzett irodalmár tehette mindezt, hiszen az 1999-ben megjelent Lotte Lenya titkos éneke című verseskötete, mely megalkotója személyiségéhez hasonlóan igencsak megosztotta az olvasóközönséget.
Nemkülönben 2004-ben jegyzett Café X címet viselő, szintén verseket tartalmazó könyve, melyből néhány részletet meghallgathattak a majsai érdeklődők is a költő előadásában.
A könyvtári estet egyébként érdekes hullámzás, vibráció jellemezte, hiszen a közönség egyik pillanatban a bulvármédiából (Elle magazin, RTL Klub) jól ismert provokatőrt látta maga előtt, a másikban viszont egy magasröptű gondolatokat virtuózan versekbe öntő fiatal nőt, akinek a költészet minden csínja-bínja a kisujjában van. Ezzel a kettősséggel finoman játszva Karafiáth percek alatt meghódította hallgatóit, számos új majsai rajongót szerezve magának. Megmutatta azt, hogy irodalmat nem csak a sztereotip módon lehet „csinálni”, hanem friss, új témákhoz hozzányúlva, kreatívan, sokszor iróniával és öniróniával is lehet a szavakból új, művészi tartalmat alkotni. A variációs lehetőség, az eszköztár végtelen, csak virtuóz szellem, tehetség kell hozzá, hogy összerendezve új dolgokat építsen fel belőlük.
Karafiáth Orsolya rendelkezik ezzel a tehetséggel, ami jól megfér személyiségének kettősségével, valamint azzal, hogy például cigánykártyából jósol a könyvtár munkatársainak két vers felolvasása között. Nem pózol, nem erőlködik, egyszerűen csak önmagát adja.
Őszintén beismeri, hogy tehetsége sok esetben behatárolt, hiszen amikor elképzelt, de egyelőre be nem teljesedett zenei és filmes pályafutásáról mesél, arról, hogy a legtöbbször csak látványelemként használják őt énekhangja nem lévén, együtt nevet a közönségével saját magán. Majd újabb versét olvassa fel és néma csend, döbbenet száll a teremre.
Karafiáth Orsolya személyiségéből adódóan megosztó típus, akit vagy szeret az ember, vagy utál, középút nincsen. Ha a múlt heti könyvtári est benyomásai alapján kellene eldöntenem, hogy megszerettem, vagy megutáltam-e őt, akkor mindenképpen az előbbire voksolnék, és úgy hiszem, a jelen lévő majsaiak is hasonló véleményen vannak.
Tóth Viktor
Köszönjük a szponzorok: Catel a független média, www.majsainfo.hu, Új Kun-Majsa, a Rádió Majsa, a Petőfi Népe, a Kecskeméti Est, a Konecsni György Kulturális Központ, Helytörténeti Gyűjtemény és Tájház támogatását!
A program Kiskunhalas Város Önkormányzatának "A kiskunhalasi és a kiskunmajsai kistérség könyvtárai a minőségi szolgáltatásokért" című nyertes konzorciumi projektje keretében jött létre.
A projekt kedvezményezettje: Kiskunhalas Város Önkormányzata
Konzorciumi partnerek: Kiskunhalas Város Önkormányzata, Harkakötöny Község Önkormányzata, Csólyospálos Község Önkormányzata, Kelebia Község Önkormányzata, Kisszállás Községi Önkormányzat, Zsana Község Önkormányzata, Tompa Város Önkormányzata.
A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja
