Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe Irodalmi kalendáriumunkat!

 2020. december

forrás: https://pim.hu/dia/evfordulok és www.vkmajsa.hu

• 1-jén, 78 éve született Pályi András (1942)
• 2-án, 5 éve hunyt el Juhász Ferenc (2015)
• 2-án, 21 éve hunyt el Kuczka Péter (1999)
• 4-én, 70 éve született Rakovszky Zsuzsa (1950)
• 6-án, 85 éve született Bertók László (1935)
• 8-án, 82 éve született Tandori Dezső (1938)
• 14-én, 66 éve született Závada Pál (1954)
• 16-án, 29 éve hunyt el Vas István (1991)
• 18-án, 114 éve született Zelk Zoltán (1906)
• 18-án, 89 éve született Gyurkovics Tibor (1931)
• 22-én, 77 éve született Petri György (1943)
• 22-én, 14 éve hunyt el Lázár Ervin (2006)
• 23-án, 102 éve született Mándy Iván (1918)
• 25-én, 21 éve hunyt el Rákos Sándor (1999

Műveik kölcsönözhetőek könyvtárunkból. Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe!

Bertók László költő (1935–2020)

a iskunmajsai Könyvtár vendége 1995-ben az Ünnepi Könyvhét alkalmából.

1935. december 6-án született a Somogy megyei Vésén, paraszti családban. Író, költő. Csurgón érettségizett 1954-ben. Priusz (1994) c. prózai művében adta közre. 1959–1963-ban elvégezte a pécsi tanárképző főiskola magyar–történelem szakot, 1970–1973-ban a budapesti ELTE könyvtáros szakát. 1965 óta Pécsen élt, felesége óvónő, fia programozó, internet-szakember.1959-től Nagyatádon, 1965 és 1977 között a pécsi tanárképző főiskolán könyvtáros. 1977-től a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója, 1982-től 1996-ig főmunkatársa. 1992–93-ban a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1975-től a Jelenkor című folyóirat szerkesztőségének tagja, 1999-től főmunkatársa.

Első versei 1953-ban jelentek meg a pécsi Dunántúl című folyóiratban. Fiatal költőként szellemi kapcsolatot tartott Fodor Andrással, Takáts Gyulával, Csorba Győzővel. A „priusz” miatt igen későn, 1972-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Fák felvonulása. Korábban a Lengő fényhidak (1964) három szerzős – Makay Idával és Galambosi Lászlóval közös – antológiában közölték. Második önálló kötetére, az Emlékek választására (1978) is sokáig kellett várnia. Közben irodalmi életrajzot írt Csokonai Vitéz Mihályról és Vörösmarty Mihályról, 1984-től hasznos bibliográfiai munkákat tett közzé. A Tárgyak ideje (1981) óta kötetei folyamatosan, a termés ritmusa szerint jelennek meg. Érdemes külön kiemelni a következőket: Hóból a lábnyom (válogatott és új versek), 1985; Három az ötödiken (243 szonett), 1995; Válogatott versek, 1999; Valahol, valami, 2003; Háromkák, 2004; Platón benéz az ablakon (versek 1954–2004), 2005; Hangyák vonulnak, 2007.Bertók László költészetéről gazdag és igényes szakirodalom szól. Emlékezetes esszéket írt róla Ágh István, Tandori Dezső, Domokos Mátyás, Margócsy István; kötetnyi elemzést publikált Széles Klára és Csűrös Miklós; monográfia értékű „beszélgetés és tanulmány”-kötetet jelentetett meg Nagy Imre. 2005-ben Talán a kérdezés... címmel, Ágoston Zoltán válogatásában és előszavával jelent meg kötet a róla szóló írásokból. Recepciója rangos és folyamatos, és erre azzal szolgált rá, hogy bár nem vált hűtlenné önmagához, rendkívül változatos volt a versforma és hangnem tekintetében. Pécsett hunyt el 2020. szeptember 14-én.

Fontosabb díjak, elismerések:

1973 – Radnóti-díj

1982 – József Attila-díj

1983 – Janus Pannonius-díj

1986 – Az Év Könyve Díj

1989 – Graves-díj

1990 – Déry Tibor-jutalom

1991 – Szinnyei Júlia-díj

1993 – Kortárs-díj

1993 – Weöres Sándor-díj

1995 – A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

1995 – Pro Civitate Pécs

1997 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj

2004 – Kossuth-díj

2008 – Artisjus Irodalmi Díj

 

Závada Pál író (1954)

2000-ben volt könyvtárunk vendége:

Füzi László író, Buda Ferenc költő, Pintér Lajos költő, Nagy Gáspár költő, Orosz István grafikus, Závada Pál író és Kozma Huba 2000-ben .

50 éves a Kiskunmajsai könyvtár – jubileumi ünnepség díszvendégei, előadói között Závada Pál író is a könyvtár vendége volt.

Kozma Huba, Závada Pál és Endre Sándor 2001-ben is volt a könyvtárunk vendége, majd többször a Helyismereti Gyűjtemény vendégeként járt Kiskunmajsán, Kozma Huba és Nahimi Péter múzeum igazgatók jóvoltából.

1954. december 14-én született Tótkomlóson. Tanulmányait Tótkomlóson (1961–1969), a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban (1969–1973), a pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen (1974–1978) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociológia szakon Budapesten (1980–1982) végezte. Dolgozott a Janus Pannonius Tudományegyetem szociológia tanszékén (tanársegéd 1978–1982) és az MTA Szociológiai Kutatóintézetében (tudományos segédmunkatárs 1982–1993).1990-től megszűnéséig a Holmi folyóirat szerkesztője volt. Tagságok: a Déry Tibor Alapítvány kuratóriuma; Digitális Irodalmi Akadémia; József Attila Kör (tiszteletbeli tag); Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete; Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia; Szépírók Társasága.

Fontosabb díjak, elismerések:

1989 – Móricz Zsigmond ösztöndíj

1992 – a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja

1994 – a Művészeti Alap Szociográfiai Díja

1995 – a Magyar Rádió Nívódíja

1997 – a Jelenkor folyóirat Szinnyei Júlia-emlékdíja

1997 – Az Év Könyve ’97

1998 – József Attila-díj

1998 – Színházi Dramaturgok Céhe drámaírói ösztöndíj

1999 – Krúdy Gyula-díj

2000 – Márai Sándor-díj

2004 – Prima-díj

2005 – Kossuth-díj

2009 – Artisjus Irodalmi Díj

2010 – Radnóti Miklós anti rasszista díj

 Az életrajzot Dávid Anna írta.

Önálló kötetek

Kulákprés. Dokumentumok és kommentárok egy parasztgazdaság történetéhez

Mielőtt elsötétül. Novellák és kisregény.

Jadviga párnája. Regény. Bp. 1997. Magvető

Milota. Regény. Bp. 2002. Magvető,

A fényképész utókora. Regény. Bp. 2004. Magvető

Wanderer. Úton a budaörsi temetőbe. Szüts Miklós fényképeivel. Budaörs. 2006

Idegen testünk. Regény. Bp. 2008. Magvető,

33 szlovák népmese. Kun Fruzsina illusztrációival. Bp. 2010. Magvető,

Janka estéi. Drámák. Bp. 2012. Magvető

Természetes fény. Regény. Bp. 2014. Magvető,

Egy piaci nap. Regény. Bp. 2016. Magvető

Hajó a ködben. Regény. Bp. 2019. Magvető.

Társszerzős kötet

Sipos András – Závada Pál: Statárium. Dokumentumszociográfia a „gyújtogató kulákok” pereiről.

Korniss Péter – Závada Pál: Egy sor cigány - huszonnégy mai magyar. (Képek: Korniss Péter; szöveg: Závada Pál.)

Színdarabok

Szeretetotthon, 1999.

Különös házasság. Mikszáth Kálmán regényéből. 2003. (Bemutató: József Attila Színház, Bp. 2003 október. Rendező: Léner Péter.)

Diófák tere – avagy Szólj anyádnak, jöjjön ki! 2003. (Bemutató: Szigligeti Színház, Szolnok. 2004. november 12. Rendező: Telihay Péter.)

Bethlen. Móricz Zsigmond regényei nyomán. 2006. (Bemutatók: Ódry Színpad, Bp. 2007. február 16. Rendező: Máté Gábor; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat, Marosvásárhely. 2009. október 30. Rendező: Kövesdy István.) Megjelent: Színház, 2007 január. Melléklet. Magyar ünnep. 2009. (Bemutató előkészületben: Nemzeti Színház, Bp. Rendező: Alföldy Róbert.) Janka estéi. 2010.

Játékfilm-forgatókönyvek

Jadviga párnája. 1998. Deák Krisztinával. (Filmbemutató: 2000. február 5.. Rendező: Deák Krisztina.)

Magyar szépség. 2002. Gothár Péterrel. (Filmbemutató: 2003 február. Rendező: Gothár Péter.)

Márai búcsúja. 2003. Milota. 2004. A bibliográfiát összeállította Dávid Anna.

Lázár Ervin író (1936–2006)

1997-ben volt könyvtárunk vendége. Az író felesége Vathy Zsuzsa író szintén 1997-ben járt könyvbemutatón, könyvtárunkban.

1936. május 5-én született Budapesten. Édesapja Lázár István uradalmi intéző, édesanyja Pentz Etelka. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán – ahol a Lázár-család 1951-ig élt – töltötte gyermekéveit. Iskolába a környező falvakba járt. 1950 októberétől a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult tovább s 1954-ben ott érettségizett. Felsőfokú tanulmányait az érettségi évében kezdte meg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán, újságíró szakon. Az Eötvös-kollégiumban lakott. 1956-ban a harmadévesek kötelező szakmai gyakorlatát Nyíregyházán töltötte, majd 1957-ben Pécsre került. Mivel 1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságíróként alkalmazta, az egyetemen ugyanez év decemberében különbözeti vizsgát tett, és tanulmányait magyar szakon, levelező tagozaton folytatta. 1961-ben szerzett magyartanári diplomát.1959-től 1963-ig dolgozott az Esti Pécsi Naplónál. 1964. január 1-je és 1965. március 15-e között a Dunántúli Napló s egyidejűleg a Jelenkor munkatársa volt. Újságíróként igazi műfaja a riport. 1965 márciusában Budapestre költözött: az Élet és Irodalomhoz került tördelőszerkesztőnek, ahol 1971. április 30-ig állt alkalmazásban. Ettől kezdve 1989-ig szabadfoglalkozású író. Közben családjával kilenc évig Pécelen laktak, míg 1980-ban végleg visszaköltöztek a fővárosba.1989-ben – a lap első számának megjelenéséig – az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt. A Magyar Fórum alapító tagja; a lapnál 1989. október 1-jétől 1990. augusztus 10-ig főmunkatársként dolgozott. Majd olvasószerkesztőként 1990. augusztus 11-től 1991. május 9-ig a Magyar Napló, 1991. május 10-től 1992. január 15-ig a Pesti Hírlap, 1992. január 16-ától augusztus 31-ig a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992 szeptemberétől a Hitel olvasószerkesztője. Hatvanévesen ment nyugdíjba. Tagja volt 1959-től 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, ahol 1991 és 1994 között az etikai bizottság munkájában is részt vett. A Magyar Írószövetségbe 1969-ben lépett be, sokáig választmányi tag volt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Számára meghatározó volt a gyermekkor alapélménye: inspirációi java részét – bevallottan – onnan meríti. Stílusa filmszerű, „láttató” (szövegei a rádiós, színpadi és filmes feldolgozások alapjául szinte kínálják magukat); dialógusai ballisztikusan tömörek. Nyelve egyéni, játékos, melyet sajátos humora, iróniája több jelentésréteggel gazdagít. Írásainak középpontjában mindenkoron a morális értékek problematikája állt. Első megjelent novelláját 1958-ban a Jelenkor közölte.1964-ben jelent meg A kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye a Móra Kiadó gondozásában, későbbi állandó illusztrátora, Réber László rajzaival. 1966-ban Csonkacsütörtök címmel látott napvilágot első elbeszéléskötete, amelyet rövidesen követett a második: Egy lapát szén Nellikének (1969), majd a – már az abszurd jegyeit is magán viselő – harmadik: Buddha szomorú (1973). Jellemző műfaja továbbra is az elbeszélés és a mese; A fehér tigris (1971) című, groteszk hangvételű regénye az egyetlen maradt. Meséi példa nélkülién új, jellegzetes hangon szólaltak meg, s ez olvasói körében a rajongásig népszerűvé tette. A Hétfejű Tündér (1973) című kötete két kiadónál nyolcszor jelent meg nyomtatásban, s számos színpadi adaptációja is készült – amelyek közül a Kőváry Katalin rendezte első előadássorozat (bemutató: 1976. február 6.) azért is jelentős, mert biztosította az író számára, hogy továbbra is szabadúszó legyen. Berzsián és Dideki (1979) című meseregényéért – amely szintén több feldolgozást ért meg; Lengyel Pál például megrendezte színházi és bábszínházi produkcióként egyaránt – a nemzetközi zsűri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) című kötet megkapta az Év Könyve jutalmat – később a Bab Berci kalandjai (1989), valamint a Csillagmajor (1996) nyerte el ugyanezt. A Magyar Rádió Elnöksége I. díjban részesítette a Rádiószínház 1986. évi kishangjáték-pályázatára benyújtott Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátékáért. Hangjátékai A Franka Cirkusz összefoglaló cím alatt 1990-ben kötetbe gyűjtve jelentek meg. Közülük A hang címűt Rózsa Pál zenéjével Sándor János operaszínpadra állította. A legkisebb boszorkány című mesejátékáért 1991-ben megkapta az Új Magyar Hangjáték – 1990 pályázat szerzői díját. Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre – amelyet az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács) Magyar Bizottsága adományoz – meséit három alkalommal találták érdemesnek: az 1989-es év díjazottja a Bab Berci kalandjai lett; az 1990-esé a Lovak, kutyák, madarak; az 1993-asé pedig A manógyár.A bábjáték műfajához is vonzódott (1992–93 folyamán rövid ideig az Állami Bábszínház dramaturgja volt). A legkisebb boszorkány bábdarabként is sikert aratott s az Árgyélus királyfi eleve bábszínpadra íródott. Elbeszélései többféle összeállításban, több kiadásban is olvashatók; a legbővebb válogatást a Hét szeretőm (1994) című kötet tartalmazza. Csillagmajor (1996) cikluscímmel – a szülőföld, a puszta hangulatát idéző – új elbeszéléseivel jelentkezett, majd Kisangyal (1997) összefoglaló cím alatt régebbi és még meg nem jelent novelláiból válogatott. Nem feledkezhetünk meg az író családjáról sem, hiszen gyermekeit ő maga emlegette gyakorta „társszerzőiként”. Zsófia lánya olasz–angol szakon végzett az ELTE-n. Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, Fruzsina lányuk magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő, Zsigmond fiuk jogász.2006. december 22-én hunyt el Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1974 – József Attila-díj

1980 – a Művészeti Alap Irodalmi Díja

1985, 1989, 1996 – Az Év Könyve-jutalom

1989, 1990, 1993 – Az Év Gyermekkönyve-díj (IBBY)

1990 – Déry Tibor-jutalom

1996 – Kossuth-díj

1999 – Pro Literatura-díj

2005 – Prima Primissima-díj

 Önálló kötetek

A kisfiú meg az oroszlánok. Meseregény.

Csonkacsütörtök. Elbeszélések.

Egy lapát szén Nellikének. Elbeszélések, mesék.

A nagyravágyó fekete rigó. Mese.

A fehér tigris. Regény.

Buddha szomorú. Elbeszélések.

A hétfejű tündér. Meseregény

Öregapó madarai. Ismeretterjesztő képeskönyv

Bikfi-bukfenc-bukferenc. Mesék.

Berzsián és Dideki. Meseregény.

Gyere haza, Mikkamakka!. Gyermekregény

A Masoko Köztársaság. Novelláskötet

Szegény Dzsoni és Árnika. Meseregény

Lázár Ervin novellái.

A Négyszögletű Kerek Erdő. Gyermekregény.

Tuvudsz ivígy?. Elbeszélések, karcolatok

December tábornok.

Bab Berci kalandjai. Meseregény.

A Franka Cirkusz. Hangjátékok Budapest.

Lovak, kutyák, madarak. Történetek állatokról.

A manógyár. Mesék

Hét szeretőm. Válogatott novellák.

Csillagmajor.

Kisangyal. Elbeszélések

Hapci király. Mesék.

Ámi Lajos – Lázár Ervin: Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi.

Tüskés varabin. Állattörténetek.

A fehér Tigris; A Franka cirkusz. Hangjátékok

Magyar mondák.

Lázár Zsófia – Lázár Ervin: Bogármese.

Napló

A kalapba zárt lány. Mese

A nyúl mint tolmács. Mese.

Dömdö-dömdö-dömdödöm. Mese.

 Foci. Képes meseköny.

A fába szorult hernyó. Képes mese.

A bolond kútásó. Válogatott novellák.

A legkisebb boszorkány.

A valóság íze.

A mese szeretet. Kötetben eddig meg nem jelent írások

A kék meg a sárga

Játék álarcban. Összegyűjtött novellák,

Százpettyes katica. mesék, mesenovellák, kiadatlan írások.

Színházi bemutatók

A Hétfejű Tündér. Mesejáték. Bemutatta a Thália Színház Stúdiója

Berzsián és Dideki. Mesejáték. Bemutatta a kaposvári Csiky Gergely Színház

A kisfiú meg az oroszlánok. Mesejáték. Bemutatta a kaposvári Csiky Gergely Színház 1983.

A kacsakirálylány. Mesejáték. Bemutatta a győri Kisfaludy Színház 1985.

Gyere haza, Mikkamakka! Mesejáték. Bemutatta a kecskeméti Katona József Színház 1985.

A legkisebb boszorkány. Bábdarab. Bemutatta az egri Gárdonyi Géza Színház Harlekin Bábtagozata 1991.

Dömdödöm. Mesejáték. Bemutatta a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 1991.

Bab Berci kalandjai. Mesejáték. Bemutatta a Veszprémi Petőfi Színház 1992.

A hang. Opera. Zenéjét szerezte Rózsa Pál. Bemutatta a Szegedi Nemzeti Színház Stúdiószínpada 1993.

Árgyélus királyfi. Bábdarab. Bemutatta a Budapest Bábszínház 1994

Televíziós, filmes adaptációk

A kisfiú meg az oroszlánok. Televíziós mesejáték

Szegény Dzsoni és Árnika. Játékfilm.

A Franka cirkusz. Magyar krimi. Tévéfilm. (1989.)

Gyere haza, Mikkamakka! Tévéfilm. (1997.)

Bővebb információ könyvtárunk Helyismereti gyűjteményében található!

 

December hónapban nálunk járt vendégeink könyveiből is válogathatnak:

Bertók László: A hetedik boríték. [Pécs], 2012

Bertók László: Háromkák. Budapest, 2004

Bertók László: Válogatott versek. Budapest, 1999

Lázár Ervin: Napló. [Budapest], 2016

Lázár Ervin: Berzsián és Dideki. [Budapest], 2014

Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér. [Budapest], 2003

Závada Pál: Hajó a ködben. Budapest, 2019

Závada Pál: Milota. Budapest, 2002

Závada Pál: Jadviga párnája. Budapest, cop. 1997

A köteteket könyvtárunkból is kölcsönözhetik a megszokott „ablakkölcsönzéssel”.

Új könyveinket is hamarosan böngészhetik, kereshetik, kérhetik.

Telefon: 06 77 481 630, e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it , www.vkmajsa.hu és facebook oldalaunk. Váljék egészségükre az olvasás öröme!